Fiatal felnőtt tehetségek társadalmi felelőségvállalási programja
„Nő az esély” program
2012 júliusában indult a „Nő az esély” – ezer roma nő képzése (TÁMOP 5.3.1.B-1) elnevezésű kiemelt program, amely 1000 roma nő szociális és gyermekjóléti szakmákra való képzését és foglalkoztatását tűzte ki céljául. A másfél milliárd forintos, európai uniós finanszírozású programot a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) az Országos Roma Önkormányzattal együttműködve valósítja meg.
Az első, óvodai dajka képzések még 2012 decemberében, illetve idén januárban kezdődtek el. A „Nő az esély – ezer roma nő képzése” (TÁMOP 5.3.1.B-1 „Roma emberek képzésbe ágyazott foglalkoztatása a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben”) című kiemelt program 2012 júliusában indult és várhatóan 2014 augusztusában fejeződik be. A program felhívja a figyelmet a roma nők fokozottan hátrányos helyzetére, illetve iskolai és munkaerő-piaci esélyeik növelésének fontosságára. Hangsúlyozza, hogy a roma nők szakképesítésekhez juttatása, kompetenciáik fejlesztése, támogatott foglalkoztatásban való részvétele egyértelműen elősegíti a társadalmi integráció felgyorsulását.
A program általános céljai között szerepel a foglalkoztathatóság növelése, a társadalmi integráció, illetve a roma nők társadalmi foglalkoztatásának és befogadásának javítása. A program céljai közé tartozik a roma nők szociális és gyermekjóléti szakmákra való képzése, szociális és gyermekjóléti intézményekben való foglalkoztatása, közösségmérése, illetve közösségfejlesztése, komplex felmérése és felzárkóztatása.
A Társadalmi felzárkózási terület kiemelt programjai
Útravaló-MACIKA
Az Útravaló Ösztöndíjprogram célja egyfelől a hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének elősegítése, másrészt a természettudományos érdeklődésű tanulók tehetséggondozása.
Az előbbi cél támogatása az Útravaló Ösztöndíjprogram esélyteremtő alprogramjai keretében történik.
Az Út a középiskolába alprogram célja a tanulók felkészítése érettségit adó középiskolában való továbbtanulásra; az Út az érettségihez alprogram a középiskola sikeres befejezéséhez segíti hozzá a tanulókat; az Út a szakmához alprogram a szakiskolai tanulók tanulási nehézségeinek leküzdéséhez járul hozzá; az Út a diplomához alprogram célja a hátrányos helyzetű hallgatók felsőoktatási esélyegyenlőségének javítása, felsőfokú tanulmányaik megkezdésének támogatása.
Gyerekesély program
A szegénység újratermelődése Magyarországon súlyos és növekvő problémává vált az utóbbi évtizedekben. A megoldások keresése során egyértelművé vált, hogy jelentős társadalmi-gazdasági cselekvés, közösségi beavatkozás szükséges a romló folyamatok megállításához. A szegénységhez vezető főbb társadalmi tényezők az alacsony iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya, a leszakadó, depressziós térségekben való lakóhely, munkaerő piaci lehetőségek hiánya, mobilitási ellehetetlenülés, rossz egészségi állapot, kulturális különbségek, a roma népességhez tartozás.
A szegénység legfájdalmasabb jelensége a gyermekek nélkülözése, jövőjük esélytelensége. A gyerekek és a gyerekes háztartások körében a szegénységi ráták évek óta meghaladják az országos átlagot. A három- és többgyerekes, továbbá az egyszülős családok esetében legnagyobb a szegénységi kockázat. Közöttük a szegénységben élők aránya megközelítőleg háromszorosa a teljes népességre jellemző szintnek.
E problémák megoldásának szándékával született meg a „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia, (2007-2032)1 melyet az országgyűlés 2007. májusában, szinte egyhangúan fogadott el. Célkitűzése, hogy egy generáció – 25 év – alatt:
Jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenjen a gyermekek és családjaik szegénységi aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai.
Szűnjenek meg a gyermeki kirekesztés, szegregálás és mélyszegénység szélsőséges formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása.
Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal többet kell tenniük a gyermekek képességeinek kibontásáért, azért, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe.
A beavatkozásokat a lehető legkorábbi időpontban kell elkezdeni, a megindított fejlesztéseket következetesen folytatni a gyerekek életét befolyásoló legfontosabb színtereken – család, köznevelési intézmények -, valamint a környezetüket támogató szolgáltatásokat szükséges megerősíteni. A szülői erőforrások hiánya szűkíti a gyermekek esélyeit arra, hogy képességeiket időben, sokféle irányba fejlesszék. A létbizonytalanság és a szűkösség, illetve a gyermekekkel foglalkozó intézmények szakmai tevékenységének hiányosságai jelentősen korlátozzák az egészséges felnőttkor és a sikeres társadalmi beilleszkedés esélyeit.
A korai életévekben elszenvedett nélkülözések az egész életpályára hatással vannak. Kutatások támasztják alá, hogy a korai életkorban történő beavatkozások (amennyiben ezek hatásait további fejlesztő munka támogatja) jóval hatékonyabbak, mint a későbbi kompenzáló programok. Beavatkozások hiányában a következmények még súlyosabb képet vázolnak fel. Fenntarthatatlan gazdaság (nincs képzett munkaerő, nincs forrás nyugdíjra, szociális ellátásokra) fenntarthatatlan társadalom (társadalmi feszültségek, kettészakadó társadalom, reménytelenség, passzivitás, betegség, bűnözés és ezek költségei) A „Legyen Jobb a Gyerekeknek!” Nemzeti Stratégiával koherensen együtt értelmezhető, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia2 elfogadása 2011. novemberében történt. A Kormány az elfogadással egyidejűleg megtárgyalta és döntött a NTFS-hez kapcsolódó, 2012-2014. évekre vonatkozó kormányzati intézkedési tervről, amely a gyermekek jól-léte, az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy, a lakhatás, valamint az érintettek bevonása, a szemléletformálás és diszkrimináció elleni küzdelem területein határozza meg a konkrét feladatokat, felelősöket és határidőket.
Projektünk a fenti célkitűzések és irányelvek mentén valósítja meg feladatait, és illeszkedik az EU 2020 hazai célkitűzései közül a szegénységben élők számának csökkentéséhez, illetve a gyermekes családok szegénységi mutatóinak javításához.
A Gyerekesély program 2008. óta működik, és már előző szakaszaiban is a leghátrányosabb helyzetű területek (települések, szegregátumok, kistérségek) programjait segítette. A Gyerekesély program kiterjesztése kizárólag a leghátrányosabb helyzetű kistérségeket magában foglaló régiókban valósulhat meg.
A 2007-2013 közötti programozási időszakban a kistérségi Gyerekesély programok három pályázati körben indultak. Első körben az 5 leghátrányosabb helyzetű kistérségben indult el a program, befejezésük 2014-ben, az eredeti projektidőszak hosszabbítást követően várható, illetve megkezdték a projekt fenntartási időszakát. A 2011. évi második körös meghirdetés nyomán további 6 kistérségben indult el a program 36 hónapos futamidővel. A harmadik körös 2012. évi felhívásra további 15 leghátrányosabb helyzetű kistérség nyújtott be pályázatot, de forráshiány miatt csak 12 kistérség támogatására volt lehetőség – annak ellenére, hogy mind a 15 térség felkészítése megtörtént a 24 hónapos futamidejű program tervezésére és végrehajtására.A TÁMOP 5.2.1-12/1 „Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése” című kiemelt projekt jelenlegi, harmadik szakaszát 2012. május 1-jén kezdte meg. A kedvezményezett ekkor a Wekerle Sándor Alapkezelő volt. A Wekerle Sándor Alapkezelő átalakulásával a program 2012.08.16-tól a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalhoz került át. A program 2013. január 01-től az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) irányítása alatt áll. A TÁMOP 5.2.1 Gyerekesély projekt célja a helyi, kistérségi innovatív – a helyi szükségletekre épülő gyermek- és ifjúsági politika kialakítását és megvalósítását, a gyermekeket és családjaikat érintő szolgáltatások összehangolását és fejlesztését, a kistérségekben élő gyermekek és gyermekes családok felzárkózási esélyeinek növelését célzó összehangolt – komplex gyerekesély projektek módszertani megalapozása és folyamatos szakmai támogatásuk biztosítása. A kiemelt programhoz kapcsolódó lokális projektek a pályázati ciklusban a leghátrányosabb helyzetű térségekben oly módon valósulnak meg, amelynek eredményeként a korábbiaknál koncentráltabb, komplexebb és várhatóan hatékonyabb és fenntartható beavatkozások jöhetnek létre. Várhatóan javulnak a gyermekekre és családjaikra irányuló szolgáltatások és programok színvonala, szemlélete, azok elérhetősége, ezáltal javulnak a gyermekek felzárkózási esélyei, növekednek a gyermekeket nevelő családok kompetenciái, öngondoskodási ereje, és hosszú távú, konstruktív, fenntartható együttműködés alakul ki a helyi szereplők – gyermekek, szülők, ágazati intézmények/szakemberek, civil szerveződések – között.
A program legfontosabb célja, hogy egy, a gyermekek szükségleteiből kiinduló – a gyermekszegénység komplex, összehangolt kezelésére irányuló fejlesztési modellt kínáljon, amely fejlesztés azonban az egész – szűkebb és tágabb – környezetre is hat. E komplex fejlesztési modellnek szerves része a Biztos Kezdet program, melynek egyik megjelenési formája, helyszíne, eszköze a Bizos Kezdet Gyerekház.
Helyi Esélyegyenlőségi Programok (HEP)
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló (2003. évi CXXV.) törvény értelmében minden települési önkormányzatnak rendelkeznie kell 5 évre szóló helyi esélyegyenlőségi programmal (HEP).
A helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésében a Türr István Képző és Kutató Intézet mentori szolgáltatás és képzés formájában nyújt/nyújtott segítséget az önkormányzatok számára.
Az önkormányzati testületek által jóváhagyott, helyi esélyegyenlőségi programok az alábbi linkre kattintva érhetők el:
tovább a hep.tkki.hu oldalra
START munkaprogram (közfoglalkoztatás)
A Belügyminisztérium által meghirdetett közfoglalkoztatási program a mélyszegénységben élő, alacsony iskolázottságú, hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatását, munkaerőpiaci integrálását tűzte ki célul.
A Munkaügyi Központok és a helyi önkormányzatok végzik a regisztrált munkanélküliek toborzását, a TKKI pedig a képzések szervezését vállalta. A Start munkaprogram az ország hétszázötven önkormányzatának bevonásával, három típusú képzést nyújt a jelentkezőknek: háztáji állattartó, háztáji növénytermesztő és állattartó, valamint háztáji növénytermesztő és tartósító ismeretek átadásával kívánja biztosítani a felzárkózást. A Türr István Képző és Kutató Intézet portfóliójában mindhárom elméleti képzés szerepel.
„Nő az esély” program
2012 júliusában indult a „Nő az esély” – ezer roma nő képzése (TÁMOP 5.3.1.B-1) elnevezésű kiemelt program, amely 1000 roma nő szociális és gyermekjóléti szakmákra való képzését és foglalkoztatását tűzte ki céljául. A másfél milliárd forintos, európai uniós finanszírozású programot a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) az Országos Roma Önkormányzattal együttműködve valósítja meg.
Az első, óvodai dajka képzések még 2012 decemberében, illetve idén januárban kezdődtek el. A „Nő az esély – ezer roma nő képzése” (TÁMOP 5.3.1.B-1 „Roma emberek képzésbe ágyazott foglalkoztatása a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben”) című kiemelt program 2012 júliusában indult és várhatóan 2014 augusztusában fejeződik be. A program felhívja a figyelmet a roma nők fokozottan hátrányos helyzetére, illetve iskolai és munkaerő-piaci esélyeik növelésének fontosságára. Hangsúlyozza, hogy a roma nők szakképesítésekhez juttatása, kompetenciáik fejlesztése, támogatott foglalkoztatásban való részvétele egyértelműen elősegíti a társadalmi integráció felgyorsulását.
A program általános céljai között szerepel a foglalkoztathatóság növelése, a társadalmi integráció, illetve a roma nők társadalmi foglalkoztatásának és befogadásának javítása. A program céljai közé tartozik a roma nők szociális és gyermekjóléti szakmákra való képzése, szociális és gyermekjóléti intézményekben való foglalkoztatása, közösségmérése, illetve közösségfejlesztése, komplex felmérése és felzárkóztatása.
A projekt közvetlen célcsoportjába tartoznak azok a munkaerőpiacon jelenleg hátrányos helyzetben lévő roma nők, akik álláskeresők vagy inaktívak, elavult szakmai végzettségűek, illetve legalább 8 osztályos általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. A közvetett célcsoportba tartoznak a projektben résztvevők családtagjai, valamint a szociális és gyermekjóléti munkahelyek, illetve ezek alkalmazottjai is. A program 1000 roma nőt von be az oktatásba, akik közül legalább 750-en végzettséget is szereznek majd.
A TKKI mint konzorciumi partner vesz részt az Országos Roma Önkormányzattal a projektben. A képzések szervezését és lebonyolítását, egyes szakmák esetén külső oktatók és gyakorlati helyek beiktatását a területi igazgatóságai bevonásával a TKKI végzi, országos lefedettséget biztosítva.
A program első öt megyei toborzó rendezvényére Szolnokon, Nyíregyházán, Szarvason, Miskolcon és Egerben került sor 2013. januárban illetve februárban. Az összes helyszínen 100 fős létszámmal jelentek meg a programra jelentkezők, a lehetséges foglalkoztatók, illetve a megyei cigány kisebbségi önkormányzat képviselői. A rendezvények és a program iránt mindenhol jelentős volt a helyi média érdeklődése is. Januárban jelentősen nőtt a program iránt érdeklődők száma a rendezvények és a média megjelenések hatására is.
A toborzó eseményekkel párhuzamosan decemberben 20 fővel elindult az első, óvodai dajkaképzés is Békéscsabán, majd januárban Nyíregyházán. Szolnokon ugyanez a képzés jelenleg szervezés alatt áll. A képzésbe kerülők megélhetési támogatást kapnak és ingyenes utazás biztosítanak számukra a képzés helyszínére. A további képzések várhatóan tavasszal indulnak.
A jelentkezést mentorok segítik, illetve a végzettek ugyanígy számíthatnak rájuk a képzés során felmerülő esetleges problémák megoldásában és az álláslehetőségek felkutatásában.
„Aktívan a munkáért” program
A projekt célja a leghátrányosabb helyzetű csoportok munkaerő-piaci esélyeinek növelése motiváló képzések és támogató szolgáltatások nyújtásával. A projekt vállalása országosan 30.000 fő regisztrálása, kompetenciamérése, majd a kapott eredmények alapján számukra egyéni fejlesztési tervek készítése, különféle felzárkóztató és szakmai képzésekbe történő bevonása, végül egy részüknek foglalkoztatáshoz juttatása.
A projekt alapvető céljai:
A hátrányos helyzetű személyek, különösen a hátrányos helyzetű településeken élők társadalmi helyzetének javítása, az öngondoskodás erősítése, az elszegényedés, a leszakadás mértékének és hatásainak csökkentése, az etnikai és szociális szegregáció fékezése, munkaerő-piaci integrációjuk előmozdítása érdekében.
Konkrét célok:
Az alacsony iskolai végzettségű vagy iskolai végzettséggel nem rendelkező inaktív státuszú emberek mentális, pszichoszociális állapota javuljon alapkompetenciáinak szintje emelkedjen szociális és életviteli készségeik javuljanak minél nagyobb számban kapcsolódjanak be a hagyományos képzési, illetve foglalkoztatási programokba képessé váljanak a közösségben, közösségi tevékenységekben aktívan részt venni.
A projekt célcsoportja:
Az alapkompetenciák (írás, olvasás, szövegértés, számolás), valamint a szociális és életviteli kompetenciák terén jelentős hátrányokkal küzdő felnőtt korú inaktív személyek közül különösen azok, akik a 311/2007 Korm. rendeletben meghatározott, a konvergencia régiók területére eső hátrányos helyzetű kistérségekben élnek.
A TÁMOP 5.3.8./B konstrukció keretében elért, a kompetencia-felmérésen gyengén teljesítő személyek, amennyiben nem a Közép-magyarországi régió területén élnek.
A projekt főbb elemei:
Tanácsadási alprogram a célcsoport támogatása a képzésben tartás elősegítésére pszichoszociális, mentálhigiénés támogató szolgáltatások, mentorálás nyújtásával életmód-tanácsadás programokba való bekapcsolódás elősegítése tanácsadással, mentorálással, folyamatos kapcsolattartással.
Képzési alprogram:
Képesség-, készség- és kompetencia-fejlesztő programok szervezése és megvalósítása, csoportos képzés életviteli kompetenciáik fejlesztése, az önálló életvitelre képessé tevő programok támogatása, öngondoskodás erősítése tanulási készség fejlesztése (tanulás tanulása) analfabetizmus és funkcionális analfabetizmus megszüntetése a nyelvi készségek, az írás-olvasási-számolási készség és szövegértés fejlesztésével mentálhigiénés fejlesztés ismeretnyújtás a háztartási és ház körüli munkák elvégzéséhez közismereti és kommunikációs felzárkóztatás gyakorlatorientált szakmai alapozó képzések a mezőgazdaság, építőipari és életviteli ismeretek témakörben.
Utógondozás:
A képzésekben részt vevők képzési, illetve foglalkoztatási programokba való bekapcsolódásának elősegítése tanácsadással, mentorálással, folyamatos kapcsolattartással;
Az egyén számára nyújtott támogatások:
A képzés időtartama alatt (4 hónap) megélhetési támogatás nyújtása.
Képzésben való bennmaradást segítő szolgáltatások szervezése/biztosítása; beleértve a képzésekre való eljutás biztosítását, gyermekfelügyelet megszervezését az egyéni szükségletek szerint;
Út a tudományhoz
Az Út a tudományhoz program célja a középfokú iskolai oktatásban részt vevő természettudományos érdeklődésű tanulók tehetséggondozása oly módon, hogy a tanulók mentori támogatással kipróbálhassák magukat egyéni és csoportosan végzett kutatásokban is.
A program keretében a köznevelési intézmények kötelező elemként kutatással foglalkozó szervezetekkel, így különösen kutatóintézetekkel, felsőoktatási intézményekkel, továbbá kutatást végző országos szakmai intézetekkel működnek együtt. Az együttműködés célja, hogy a kutatócsoport a kutatási program megvalósítása során lépjen ki az intézményi keretek közül, a tanulók természettudományos és komplex kutatási szemlélete és ilyen irányú jártassága bővüljön, és ennek eredményeképpen kapcsolatrendszerük szélesebbé váljon.
Integrációs Pedagógiai Rendszer
Az Integrációs Pedagógiai Rendszer egy pedagógiai keretrendszer, amelynek célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélykülönbségeinek kiegyenlítése az iskolákban.
A program a képesség-kibontakoztatásra, integrációs felkészítésre, valamint óvodai fejlesztő programok szervezésére nyújt támogatást. A pályázat kötelező elemeként az intézmények külső partnerek bevonásával programokat, tanórán kívüli szabadidős tevékenységet valósítanak meg, ezzel is erősítve az együttműködést helyi civil szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal.
A hátrányos helyzetű gyermekek az intézménynek nyújtott anyagi segítség révén befogadóbb iskolai környezethez és az iskolai sikerességükhöz szükséges fejlesztésekhez juthatnak hozzá, a fejlesztéseket megvalósító pedagógusok a program keretében anyagi elismerésben részesülnek.
Roma Kultúra Program
A Roma Kultúra program célja, hogy a magyarországi roma kultúra értékeinek bemutatásával hozzájáruljon a negatív megítélés csökkentéséhez és erősítse a különböző kultúrákból származó emberek kölcsönös elfogadását, valamint felhívja a figyelmet azokra az értékekre, amelyek hozzátartoznak Magyarország kulturális sokszínűségéhez.
A program keretében elnyerhető támogatás lehetőséget ad roma művészek műveinek bemutatására, képzőművészeti és irodalmi rendezvények szervezésére, valamint nagyobb közösségeket megszólító, a helyi szintű közösségfejlesztést és aroma kultúra minél szélesebb körű megismertetését célul kitűző kulturális események megvalósítására.
Szociális Földprogram
A Szociális Földprogram célja, hogy hozzájáruljon a területi hátrányok mérsékléséhez, a helyi társadalmi és gazdasági jólét javításához, a foglalkoztathatósági szint emeléséhez, a hátrányos helyzetű emberek életminőségének javításához, valamint a termelési és értékesítési folyamatok tervszerű kialakításához.
A program három kategóriában kerül meghirdetésre: a Közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó szociális földprogram elnevezésű alprogram keretében a nyilvántartott álláskeresők munkavállalását, az Eszközbeszerzési- és fejlesztési alprogram keretében a mezőgazdasági termelést is folytató szervezetek piacra jutását elősegítő eszközök fejlesztését, míg a Kertkultúra és kisállattartási alprogram keretében a résztvevők saját háztartásgazdaságuk, kertkultúrájuk művelésében történő munkatapasztalatának kialakítását elősegítő projektekre lehet támogatást igényelni.
A szociális földprogram – mint aktív szociálpolitikai eszköz – a „passzív” szociális ellátások (pénzbeli segélyezés) és a munkahelyteremtés között helyezkedik el.